2011. december 9., 9:27
Szóval ez is megvolt. Lelépett az első miniszter. És nem is akármelyik. Mindjárt az, akinek az IMF delegációval tárgyalni kell. A Fellegi lemondott és azzal indokolta, hogy fel kell készülnie az IMF tárgyalásokra. Végül is akkor milyen minőségben ül Simor mellett a tárgyalóasztalhoz?
A kormányszóvívő halványan célozgatott rá, hogy akár még kormánybiztos is lehet a Fellegiből. Na azért az már valami... Azt is csiripelik a verebek, hogy a fejlesztési tárca vezetője nem is önszántából, hanem "felső felkérésre" mondott le. A miniszter körül egyre zavarosabb lett a helyzet, miután több ügyben is kritika érte. Meg azért az érdekes és jelenthet valamit, hogy a múlt héten meg Bencsik János államtitkár, - a beosztottja -, mondott le ugyanabból a minisztériumból. Ezek után Szijjártó Péter is rezzenéstelen arccal, büszkén közölheti Irina Ivascsenko IMF-képviselővel, hogy Magyarországot annyira nem foglalkoztatja ez a jelentéktelen segítség, hogy egy kiugrott kormánytagot delegál csupán, akihez még miniszteri idejében sem tartoztak pénzügyek.
Bár már ez az egész tárgyalásosdi is kissé zavaros, - mert a miniszterelnök szerint napokon belül, az IMF szerint jövő év elején ejtik meg az aktust. Mert Ájemef Rosenberg ugyan jövő héten hazánkba jön de nem hivatalosan. Ez csak egy informális látogatás és nem része a hivatalos tárgyalásoknak amelyek a jövő évben indulnak. Mi lenne ha megfeleznék az időt. Alkudozhatnának mint egy ócskásnál. Akkor pont szilveszterre esne, aztán fújkodhatná mind a papírtrombitát. De lehet, hogy már most is azt fújják ezek mind ezerrel. Egy trombitát fújnak..., vagy egy követ? Na mindegy. Meg még az is kérdés annak tudatában, hogy egy állástalan miniszter, - aki azért addig még kormánybiztos is lehet -, és még néhány fajsúlytalan tárgyalót küldünk mi, akkor kit küld az IMF? Lehet, hogy egy gépírónőt és valami portást, meg egy kiváló sofőrt?
Nem tudom, nem értek hozzá, - én csak egy választópolgár vagyok -, de szerintem most ezekkel a dolgokkal annyira lájáratjuk magunkat az IMF előtt, az Európai Unió előtt és nem utolsó sorban de a legfontosabb a választópolgárok előtt. Ekkora széthúzás, ilyen fokú dilettantizmus láttán mit gondolhatunk mi? Tán nem jó kezekbe tettük a jövőnket? Ha nem így lenne akkor ezt bizony cáfolni kellene a kormányunk részéről, mégpedig a helyes döntések meghozatalával a renitensek és hozzá nem értő kalandorok elzavarásával.
J.R.
