HTML

Jadranka Világa

Montenegroban ( Crna Gora ) születtem ugyan, de három hónapos koromban ide hoztak a szüleim Magyarországra. Itt tanultam beszélni, írni-olvasni. Itt végeztem az iskoláimat is. Montenegroba már csak rokonlátogatóba járok. Szülővárosomat Kotort és környékét ismerem mint a tenyeremet hiszen rendszeresen járok oda mert ott élnek a nagyszüleim de más oda nem köt. Mi is köthetne? Itt a blogomban megpróbálom sorokba önteni hogyan és mit élek meg napjainkban hazánkban..., meg amolyan érted hallatom a hangom, nem ellened...

Friss topikok

  • jadravica: @Heveseger: Olvastam az ominózus cikket, utaltam is erre. (2013.01.13. 19:21) Cigány-e vagy?
  • Pal Mathe: Jadravica!Te és értékes gondolataid nagyon hiányoznak a facebookról!Nagyon szétszórtad Magad!Nyilv... (2013.01.13. 19:01) Jó alaposan elkúrjátok ti is...
  • rezvez: "... hogy a cigányok problémáit megfelelő súllyal, őszinteséggel, elfogulatlansággal és realitássa... (2013.01.10. 12:14) Tanulnunk kell még a demokráciát

Tanulnunk kell még a demokráciát

2013.01.09. 17:04 jadravica

Diktatúrához nem kell ész. Egy diktatúrában nincs szükség értelmiségre, ötletekre, kreativitásra. Felesleges az eredetiség, felesleges a tudás, feleslegesek a tisztességes úton való előrébb jutáshoz szükséges ambíciók. Feleslegesek, sőt veszélyesek a gondolatok. Diktatúrában gondolkodnak helyettünk.

Demokráciában viszont nekünk kell gondolkodnunk. A demokráciában bíznunk kell, mert meghal, ha nem bíznak benne. Ha az angol parlament nem bízna a királynőben és a monarchiában, jogilag megtehetné, hogy egy sima feles törvénnyel megváltoztassa az ország államformáját. Mégsem teszi, ahogy nem tette azt már évszázadok óta.

A demokráciát gyakorolnunk kell. Nem csak négyévente, a szavazófülke magányában, hanem nap mint nap, ha a fogyasztás urnájához járulunk. Mert szavazunk, ha a közértben az argentin körte helyett a magyart választjuk, szavazunk, ha kincstárjegyet veszünk a bankban, ha a Való Világ helyett este a családi beszélgetést választjuk (ha nem néznék annyian, talán nem tűznék műsorra), ha részt veszünk egy gazdatüntetésen a felvásárlási árak emelése érdekében, de szavazunk akkor is, ha a június negyedikei megemlékezésen nem tátogjuk végig a Székely himnuszt, mint MSZP kongresszuson Bajnai az Internacionálét. Igaz a közhely: a világ olyan, amilyenné tesszük. Az ország is lehetne olyan, amilyenné tehetnénk.

A demokráciában aktívan részt kell vennünk. Mert mit ér bármilyen civil erőfeszítés, ha a rendszerváltás óta egyetlen érvényes helyi népszavazás sem volt? Mit ér az az oktatási törvénytervezet, amely mögött nincs társadalmi egyeztetés? Mit ér az a kormányfő, aki mögül kihátrált a parlament többsége? Mit ér az a kormánypárt, amely körül elfogyott a levegő? A demokrácia meghal, ha nem veszünk részt benne, ha nem élünk a szólásszabadság adta lehetőségekkel és nem nyilvánítunk véleményt nap mint nap, ha nem szajkózzuk az érveinket, ha nem megyünk ki tüntetni a keretszámok ellen, ha nem mondunk nemet az államadósság szent tehenére és a kőbe vésett három százalékos hiánycélra. Be kell látnunk, másképp nem megy. Ki kell használnunk a demokratikus keretek adta valamennyi lehetőséget. Ismernünk és használnunk kell a véleménycsatornákat. Sőt nem elég használni, jól kell használni. Be kell tartanunk a demokrácia illemszabályait ahhoz, hogy megőrizzük a demokráciát. A szabályok áthágásának joga csak keveseknek adatik meg, és nekik is igen kockázatos. Kockázatos kerek-perec véleményt alkotni, tollat ragadni és egy országos hetilapban nyers gondolatokat közzétenni. Még egy jobboldali radikális szavazók begyűjtésével megbízott publicistának, demokratikus rendszerünk hiányosságait a társadalom számára emészthetővé tévő szelepnek is az. A szelep felelőssége óriási, mert a bukás kockázata nagy. A kockázat mérőszáma a népszerűség és a társadalmi elfogadottság. Ha e kettő kifogy a szelep mögül, akkor azzal sem a szelepet alkalmazók, sem a szelep mondanivalójával azonosulók nem érik el a céljukat. És akkor bizony megesik, hogy a szelep repül a közéletből azok után az ostoba, semmirekellő, naplopó diákok után, akiket legszívesebben úgy kirepítene a felsőoktatási intézményekből, mint macskát szarni... Bayer nem Hofi. Bayer egy beáldozható szelep. Nem fognak másnap tüntetni ezrek érte a Magyar Hírlap szerkesztősége előtt.

Bayer Zsolt írásának bármi volt is a célja, azt nem érte el. A társadalom már nem tart rá igényt, mint szelepre. A kormánypártot ért támadások miatt beáldozhatja a párt. Kit érdekel az a bizonyos ötös számú pártkönyv! Aki tagja a Fidesznek, az tudja, hogy különben sem létezik olyan, hogy pártkönyv. Kártya van. Funkció nélkül, amit csak a pártkönyv után nosztalgiázó nyugdíjasok szoktak igényelni és a szívük felett hordani, mint anno a kicsi pirosat... Ha egy rémálomra ébredt hajnali iromány volt, akkor biztos nem készítette elő neki a terepet egy jó erős fekete, egy slukk, vagy a józan paraszti ész, hogy egy ilyen írással előre borítékolja Bayer úr a következményeket. Lelkiismereti megmondóként és öntudatos szelepként ismernie kellett volna a keskeny mezsgyén mozgás művészetét, a szavak kétértelműségét, birtokában lenni annak a tudásnak, aminek Navracsics nincs híján: hogyan küldjünk el diszkréten a picsába embereket... Például ilyen nyikhaj Karácsony Gergőket egy politikai vándorgyűlés vitaestjén, vagy a szakértőktől hemzsegő Bajnai-klán Rt.-t a parlamentben...

Az öntudatossághoz jól kell gyakorolni a demokráciát. Nem szabad lejáratni szavakat, elveket, módszereket, és ami mindennél fontosabb: nem szabad kártyán eljátszani az igazságkeresés törvényes lehetőségeit, az őszinte, kulturált és egyenes vitarendezés lehetőségét. Ezt vetted el tőlünk Bayer Zsolt az írásoddal. Ezt vetted el tőlünk Gyöngyösi Márton a listás ötleteddel. Ezt vetted el tőlünk Szegedi Csanád, amiért átengedtek a Jobbik-átvilágításán. Ezt vetted el tőlünk Zagyva György Gyula a kocsmába illő üléstermi megjegyzéseddel. Azt a lehetőséget vettétek el tőlünk, hogy ne mossák össze a nemzetbiztonsági kérdéseket kisebbségpolitikai kérdésekkel, hogy a cigányok problémáit megfelelő súllyal, őszinteséggel, elfogulatlansággal és realitással kezeljük. Most jöhet a nagy bocsánatkérés ideje. A nagy önmeghazudtolás ideje. A politikai karaktergyilkosságok ideje. Az érzelmi politizálás ideje. A sárdobálás ideje. Ahol nincsenek érvek, csak érzelmek, ahol a demokrácia napról-napra veszít egy kicsit a legfőbb funkciójából, abból, hogy részt vegyünk benne, higgyünk benne, átbeszéljük, megbeszéljük, kibeszéljük a mohácsi vész és Trianon óta felgyülemlett nagy magyar sérelmeket, hogy azok ne kerüljenek szőnyeg alá, mint egy diktatúrában. (refi)

https://www.facebook.com/jadranovic

https://www.facebook.com/jadravica

https://www.facebook.com/jadrankavilaga

twitter.com/jadravica

youtube.com/Jadravica

... ésatöbbi :)

2 komment

Címkék: MSZP Bajnai Bajnai Gordon Bayer Zsolt Demokrácia Navracsics Diktatúra

A bejegyzés trackback címe:

https://jadrankavilaga.blog.hu/api/trackback/id/tr145008512

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szúrófény 2013.01.10. 09:58:52

Demokrácia
terrorisztikus kisebbség →kormányzási →hazugsága, erre válasz a →nép hazugsága; életfeltétele a →hivatal; a ~ban az →élet centrumtalan; a kölcsönös becsapást hívják→politikának; bázisa a minőségtelen →szám, amire sorban: irreális →aritmológia, →logika, →életrend épül; a mennyiségi alapon való egyesítés ellen a minőségükről lemondani sem nem képes, sem nem akaró egyedek →individualizmussal, anarchizmussal, stb. védekeznek; ~ az →egység megrablása; olyan →társadalom, ami alkotóit igyekszik egyszer s mindenkorra kikapcsolni; a magas és az alacsonyrendű a →polgári középszerűségben találkozik; az értékek kiegyenlítődnek ; →tőkések →hatalma; nem →uralom, csak hatalom, mert →szellem szinte semmi sincs benne →diktatúra Hamvas Béla szerint.

Demokrácia? Ez a hazug népképviselet egy az állatvilágban teljesen lehetetlen, perverz helyzetet hozott létre. A vágómarhát a mészárosok letaglózzák: szegény marhák nem tehetnek róla. De van-e olyan örült képzelet, mely elképzelje, hogy a szarvasmarhák zászlós felvonulásban, éljent rikoltozva Kossuth-nótát énekelve válasszák meg azokat a mészárosokat, aki letaglózza őket? — megint Szabó Dezső!

rezvez 2013.01.10. 12:14:02

"... hogy a cigányok problémáit megfelelő súllyal, őszinteséggel, elfogulatlansággal és realitással kezeljük. "
Valami javaslat?
Mert pontosan ezt akarja mindenki és várja is, de csak ne akar jönni.
Mint az ENSZ élelmezési programja. Az ezredfordulón 800 millióra becsülték az éhezők számát. Ezt akarták csökkenteni éve 20 millióval. Jelenleg kb 960-980 éhezőt becsülnek.
Hát ilyenek ezek a hosszútávú programok.
süti beállítások módosítása